6 rész:Neki köszönheted az életed

Sziasztok meghoztam az új részt remélem tetszeni fog!:)

Iszonyatos fejfájásra ébredtem.A fejem zakatolt a hányinger kerülgetett és ezek mellett még szédültem is.Felültem majd vettem pár mély levegőt, és felálltam.Egy fehér szobába találtam magam pár kis ablak volt az egyik falon de azokon is le volt húzva a roló.Odasétáltam az egyikhez majd felhúztam,de teljesen ledermedtem.Csak felhőket láttam semmi mást.Egy kibaszott repülőn ülök bazd meg.Az ajtóhoz mentem majd ovatosan lenyomtam azt,de mikor ki akartam nyitni az ajtót hangosan nyikorgott egyet.Az összes szempár rám szegeződött,de én csak egynek nézem a szemébe aki rohadtul ismerős.
-Louis?-kérdeztem meg mire az egyik barna hajú fiú felállt és kezet nyújtott
-A nevem Louis és az egyetlen ezen a gépen-mosolyog rám
-De hát...-hazudott nekem én meg még azt hittem hogy végre egy normális fiút is találok
-Cara kérlek hagy magyarázzam meg.-jött közelebb könyörgő tekintettel de én csak hátráltam
-Ti ismeritek egymást?-néz ránk a göndör mérgesen
-Nem-vágom rá egyből-És mégis mi a francot keresek én egy repülőn?
-Cicám láttad ahogy megöltem egy embert,ez a legkevesebb azok után hogy nem öllek meg.
-Ne merészelj még egyszer cicának szólítani.Egyáltalán tudjátok mennyire bajban vagytok?
-Ugyan miért?-kérdezte a fekete hajú
-Mert ha apám megtudja hogy elraboltatok akkor megöl titeket.
-Miért az apád egy hentes?-nevet fel újra a göndör,én komolyan beszéltem de ők nem hisznek nekem úgy látszik
-Tudjátok egyáltalán én ki vagyok?-kérdeztem tőlük
-Egy elkényeztette kis picsa?-szólalt meg újra a göndör
-Srácok mindjárt leszállunk-szólt ki a pilóta egy ajtó mögül majd egy tűszúrást éreztem meg a combomban
-Nem tudhatod hova megyünk.Nyugi ez csak egy kis altató-magyarázta az igazi Louis,sajnálattal a szemeibe
Pár percbe sem telt máris megint elájultam.Idióták.

***

Egy újabb szobába ébredtem fel.De ennek a falai kékek és még bútorok is voltak.Az ablakhoz sétálok és elhúzom a függönyt.Már kezd sötétedni és egy erdő van a ház mellett.Itt az idő.Meg kell szöknöm.Kinyitottam az ajtót óvatosan és kiléptem.A házban csend uralkodott csak a tv hallatszott lentről.A lépcsőn amilyen halkan csak tudtam, úgy mentem le.A nappaliba megpillantottam az öt fiút miközben bömböltetik a tv-t.Szétnéztem és egy hátsó ajtót pillantottam meg.Most kell cselekednem még egyikük sem figyel.Az ajtóhoz sétáltam minél halkabban,lenyomtam a kilincset és kinyitottam az ajtót.Jó eddig nem, volt semmi gáz.Éppen hogy az egyik lábam áttettem az ajtón, már meg is szólalt a riasztó.Hátra se néztem mert biztos voltam benne hogy ezt már meghallották.Eszeveszettül rohanni kezdtem az erdő felé,miközben a nevemet kiabálták és hallottam hogy futnak utánam.Egy pillanat sem volt még valaki egy erős lökéssel leterített a földre,majd a csípőmre ült.Kinyitottam a szemem és a szőkeséget találtam magam felett.Felállt majd felhúzott, és a vállára kapott mint egy krumplis zsákot,míg visszacipelt a házba.Amint letett szembe találtam magam négy fiúval.De mégis a legmérgesebb a göndör volt.És ezt tettekbe is megmutatta, ugyanis egy jó nagy pofont kaptam tőle.De ezen csak nevetni tudtam.
-Harry állj le-állítja meg a szőkeség mire egy újabb pofonnal jutalmazna
-Mi olyan nevetséges?-kérdezte feldúltan
-Kaptam már nagyobb pofont is.
-Tudod neki köszönheted az életed-mutat a szőkére aki csak hazudott nekem-ő mentett meg attól hogy ne öljelek meg.Szóval érezd magad szerencsésnek hogy még élsz.Mert én mindenkivel végzek aki az utamba kerül.
-És mi van ha nem akarok szerencsés lenni és meg akarok inkább halni?Mert az apám megtalál ígyis-úgyis akár hol vagyok.És akkor újra kezdődik előröl az életem.Két hónap múlva hozzá ad egy fickóhoz aki már megerőszakolt,és megvert nem is egyszer.Akár hányszor megszöktem mindig megtalált szerintetek most nem fog?Mindegy így is egy elcseszett életem van.Ez már nem változtat semmin.Az apám fiú gyereket akart, hogy kiképezze és a nyomdokaiba lépjen, de csak engem kapott, ugye milyen szívás?Egy gyenge kis ribancot kapott ahogy ő fogalmazott.-kiabáltam majd megráztam a fejem
-Ki vagy te?-kérdezte meg először Louis de az ajtó nyilt
Éppen egy barna hajú lány lépett be a szobába,majd felém közelített mosolyogva.

-Szia Eleanor Carder vagyok.Louis barátnője.-mosolygott büszkén
-Szia a nevem Cara.Cara Henderson.-láttam a fiúk arcára kiült döbbenetet hát erre nem számíthattak

5 rész:Sajnálom

Sziasztok meghoztam az új részt ami remélem elnyeri a tetszéseteket.És mit láthatjátok új design van,amit nagyon szépen köszönök Bellának!:)Köszönöm az előző részhez a komikat is.Várom a véleményeteket erről a részről!:D
Fb csoport: https://www.facebook.com/groups/197663487245552/

/Niall Horan/

Már egy hete hogy itt vagyunk Washingtonban.Keressük a titokzatos lányt,aki látta hogy Harry megölte Henderson egyik emberét.De én még sem tudok koncentrálni a munkára.Állandóan arra a lányra gondolok akivel a clubban találkoztam.Nem tudom őt kiverni a fejemből.Vajon találkozok még vele amíg itt vagyunk?Vagy már soha többet nem látom?Ezekbe a gondolatokba voltam belemerülve mikor meghallottam Harry kiabálását a nappaliból,majd egy hangos csörömpölést.
-Nem igaz hogy te vagy az egyik legjobb hacker Londonban és most nem bírsz megtalálni egy kibaszott lányt Liam-ordibál továbbra is
-Nyugodj már meg Harry.Mindent megpróbáltam de erről a csajról akit te leírtál nincs semmi.Valaki nagyon jól eltüntetett róla mindent-kiabál most Liam vele
-Hé,srácok nyugodjatok már le-szólók közbe már én is
-Na figyu Niall te inkább csak hallgass.Ebben a pár napban nem is lehetett rád számítani.Nem tudom hogy hol jár az agyad de nagyon gyorsan hozd vissza a régi Niallt.
-Én a régi Niall vagyok!De ti soha nem gondolkoztok?Arra nem gondoltok hogy meg kéne nézni a club kameráinak a felvételeit.És talán úgy gyorsabban végeznénk-szólók neki lazán majd Liam már vissza is fordul a laptopjához.Pár perc múlva már fel is törte a club kameráit és nézte vissza a felvételt.
-Szőke volt ugye?-fordult Liam Harry felé
-Igen-morogta oda neki
-Meg is van.Mivel a szőkéről nem találtuk semmit ezért rákeresek a vörösre akivel sietősen távozott-mondja Liam majd mind közelebb megyünk a gépéhez hogy megnézzük a képet nem hittem a szememnek-Ide járnak a legközelebbi gimibe most végzősök a szőke 18 a vörös pedig 19 éves,szóval szerintem még ma intézzük el ezt az egészet.
-Jó akkor menjünk és nyírjuk ki azt a ribancot-mondta Harry és már fel is pattant
-Nem ölheted meg őt Harry-fogom meg a csuklóját és húzom vissza
-Már miért nem?-horkant fel
-Mert nem és kész.

/Cara Henderson/

Apám boldogan fogatta a hír miszerint hozzá megyek Nathan-hez.És azt mondta
idézem:"Örülök hogy végre megjött az eszed,és nem vagy olyan makacs mint az anyád.".Aztán pedig ünnepeltek egy sort a leendő...Fúj ki se bírom mondani hogy mimmel.Ilyen elbaszott világba élni.Na de mindegy is, én már itt ülök az ebédlőbe a suliba és a srácokkal kajálunk.Scott és Allison boldogan nevetgéltek előttünk, míg én Sarah-val beszélgettem aki várta Dylant és a bátyát.
-Figyeljetek már nektek nincs ma kedvetek moziba menni?-vetette fel Sarah az ötletet
-De mehetünk-mondta boldogan Allison
-Akkor készüljetek,mert Dylan-nak és Aiden-nak nem sok választási lehetősége van-mosolygott rám barátnőm
Végül is miért ne?Ez csak egy kis mozi,nem lesz tőle semmi bajom.Azt a srácot se láttam szombat óta,aki meg akart ölni.Miután a fiúk megérkeztek el is indultuk.Útközben megbeszéltük hogy a Beavatott második részét nézzük meg,mert azt még egyikünk sem látta.A film nagyon jó volt,mindegyikünknek nagyon tetszett.Mégis rossz előérzetem volt,de nem tudtam hogy miért.Nagyon ritkán vannak ilyen előérzeteim,de amilyen ritkák annál jobban beigazolódnak.
-Hazakísérjünk?-kérdezte meg Sarah miután végeztünk-Rosszul nézel ki.-majd közelebb jön és megölel
-Jól vagyok és egyedül is haza találok-mosolygok legjobb barátnőmre
-De ha van valami hívj.Rám mindig számíthatsz.Szia-ad két puszit és már indul is a fiúkkal haza
-Sziasztok-köszönök el tőlük és én is megindulok hazafele
Már vagy tíz persze gyalogolok,de úgy érzem mintha valaki egész végig figyelt volna.A bokrok mögül apró zörgéseket hallottam de mire hátra fordultam nem láttam semmit.Aztán mire visszafordultam hogy folytassam az utamat,belebotlottam valakibe.

-Sajnálom-ennyit mondott ő és már hátulról be is fogták a számat egy kendővel,próbáltam tenni ellene de nem tudtam.Erős kezek fogtak közre,egyre álmosabb és álmosabb lettem míg egyszer csak le nem hunytam szemeimet.De előtte még hallottam egy hangot,ami azt mondta.

-Ne félj, nem lesz semmi baj.

4 rész:Vajon tényleg meg akar ölni?

Sziasztok meghoztam az új részt remélem tetszeni fog.Várom a véleményeteket komiba.

"Egy göndör hajú srác állt ott aki lelőtt egy embert.Majd a gyilkos a pisztolyt felém tartotta mire én teljesen ledermedtem." Hirtelen még azt sem tudtam hogy fiú vagyok-e vagy lány.Még a vér is megdermedt az ereimbe,mire kitámasztotta a fegyverét én már fel is eszméltem majd gyorsan kinyitottam az ajtót ahonnan az előbb kijöttem és őrült rohanásba kezdtem amint beértem a hatalmas terembe a szememmel Sarah-t kezdtem el keresni majd megláttam a pultnál és egyből megiramodtam felé.Mikor felém pillantott és meglátta ideges arcom egyből leszűrte hogy baj van.

-Indulunk most-jelentettem be majd megfogtam a kezét és már húztam is a kijárat felé

-Mi van veled Cara?Mi a baj?-tette fel a kérdéseket sorba-Hé,állj már meg egy pillanatra mégis mi a fene folyik itt?

-El kell tűnnünk innen most azonnal.Láttam ahogy egy srác megölt egy embert.Felém tartotta a pisztolyát és szerintem addig nem nyugszik még meg nem öl-hadartam el gyorsan

-Akkor miért nem ezzel kezdted.Menjünk gyorsan-indultunk meg a kocsihoz majd gyorsan beszálltunk és amikor hátra néztem megláttam a srácot aki megölte azt az embert.Egy vele egykorú fiúval beszélgetett. Sarah beindította a kocsit mire felénk kapták a fejüket.Gyorsan bezártam a kocsi ajtajait ahogy Sarah elindult, még az volt a szerencsénk hogy a kocsinak az ablakai sötétítettek voltak.Lecsúsztam az ülésen hogy még véletlenül se vegyenek észre.

-Ő az-suttogtam oda Sarah-nak mikor elhaladtunk mellettük

-Melyik?-kérdezett vissza

-A göndör-majd elindultunk hazafelé megkértem Sarah-t hogy egy házal előbb tegyen le nehogy apáék észrevegyék hogy kiszöktem mert abból nagy botrány lenne.Épp a kocsi ajtót akartam kinyitni mikor Sarah megfogta a kezem,és belenéztem szemeibe.

-Tudod hogy nem díjazom hogy itt legyél, de most itt vagy a legnagyobb biztonságban.Az a srác meg ha tényleg meg akar ölni,nem juthat be a házba úgy őrizve van-szorította meg a kezem biztatásképp

-Te nem láttad azt a srácot úgy mint én,magabiztos,céltudatos,és erős volt.Mikor rám nézett láttam a szemébe a gyilkolás vágyát.Mintha hobbi szinten csinálná ezt minden nap-magyaráztam el neki
-Minden rendben lesz-ölelt meg-Majd holnap beszélünk,hétfőn meg majd eljövök érted kocsival.
-Oké szia-köszöntem majd kiszálltam a kocsiból,és a ház felé kezdtem el sétálni úgy látszik a őrök már hazamentek mivel egyet sem láttam.Felmásztam az ablakomhoz majd halkan kinyitottam és bemásztam rajta.Ledobtam a cipőm,és a kabátom majd a fürdőbe indultam engedtem magamnak fürdő vizet majd beleültem.A forró víz csak úgy égette a bőröm,most ez kellett nekem.Még csak tizenegy óra,hét óra lehetett mikor elmentem itthonról és még csak fel sem tűnt nekik hogy elmentem?Gondolom az gondolták,hogy megharagudtam rájuk vagy valami.Mikor kiléptem a fürdőmből egy száll törölközőben, még nem gondoltam hogy látogatóm lesz.Még a sötétben is felismertem az alakját ahogy az ágyamon feküdt.
-Édesem hogy hogy ilyen késői órán érkeztél haza?-kapcsolta fel az éjjeli lámpámat majd végig mért
-Kérlek Nathan ne mond el apának-kértem remegő hangon mikor elkezdett közeledni felém
-Én?Nem fogom de cserébe-húzta el a cserébe szót majd megfogta a kezem
-Mit akarsz?-kérdeztem meg
-Azt hogy légy a feleségem ahogy azt ma megbeszéltük-mosolygott rám mire nyeltem egy nagyot
-Legyen hozzád megyek ha nem mondod el az apámnak-mondtam
-Jó kislány-mondta majd elengedte a kezem és ki is ment a szobámból.

3 rész:Egy találkozás,és a gyilkos

Sziasztok meghoztam az új részt ami remélhetőleg tetszeni fog nektek.Várom a véleményeteket komiba.:)

"Nem tudtam hogy mit csináljak,megvártam hogy besötétedjen majd akcióba lendültem."

Halkan kinyitottam az ablakom majd kimásztam rajta a tetőn keresztül és leugrottam a földre.Idáig még sosem sikerült eljutnom.Mivel most apám egy nagy megbeszélést tart,azzal kapcsolatba hogy egy új banda jött a városba,így nincs egyetlen egy őr sem most szolgálatba.El kell innen mennem most,nem birok itt maradni.Elmentem a parkba majd leültem egy padra és gondolkodni kezdtem,hogy hova mehetnék majd egyembe jutott Sarah. Elindultam majd mikor oda értem hozzájuk a bátya nyitott ajtót.

-Oh,szia Cara mi járatban?-kérdezte mosolyodva Aiden

-A húgodhoz jöttem-engedett beljebb

-Fent van a szobájába menj fel hozzá nyugodtan.-küldött felém egy mosolyt majd kiment a konyhába én pedig felmentem Sarah-hoz aki épp egy könyvet olvasott

-Szia-huppantam le mellé az ágyra

-Szia hát te?-kérdezte meglepődve majd megölelt

-Beszélni szeretnék veled-néztem rá komolyan majd beleültem az egyik fotelbe.

-Megijesztesz mi történt?-jött közelebb mire és elkezdtem birizgálni a hajamat-Na ez már nem jelent jót.Mit történt?-kérdezte meg újra

-Az apám bejelentette hogy mivel én lány vagyok nem vehetem át a maffiát, de egy közülük valóval kell hogy legyek.Hogy biztonságba tudhasson és ezért két hónapon belül férjhez ad Nathan-hez-kezdtem el sírni

-Úristen gyere ide-húzott ölelésébe

-Apámnak igaza van nem vagyok semmire jó,túl gyenge vagyok-sírtam a vállán

-Sokszor egy ember nem azért sír,mert gyenge,hanem azért mert túl sokáig maradt erős!Te egy csodálatos lány vagy nincs igaza apádnak.

-Köszönöm Sarah.

-Mégis mit?-mosolygott

-Azt hogy te mindig mellettem állsz jóba-rosszban.És mindenben segítesz amibe csak tudsz-mondtam majd megöleltem

-Tudod mit?El kell mennünk most bulizni.Meg kell ünnepelnünk a barátságunkat.

-Hát nem is tudom...-nem hagyta hogy befejezem ő már ment is a szekrényéhez ruhát keresni

-Nincs vita megyünk és kész.Ezt vedd fel-dobott hozzám  egy ruhát majd elmentem a fürdőbe

Egy rózsaszín csipkés ruha volt,felvettem mellé a fekete nyakláncom amibe jöttem és egy fekete magassarkút.Majd visszamentem a szobába ahol már a kész Sarah várt rám.

-De csini vagy-mosolygott kedvesen

-Te sem panaszkodhatsz-dicsértem meg

Majd lementünk a nappaliba ahol Aiden filmezett majd tátott szájjal nézett végig rajtam amin csak mosolyogtam. Sarah kocsijával mentünk a Blue Sky bárba,Washington-ban rengeteg bár van de ez az egyik legnagyobb közöttük.A buli már javába folyt,nagyon sokan voltak.Nagy nehezen oda vánszorogtunk a pultoz majd kikértük az italokat.

-Lesz két vodka narancs.-kiabálta Sarah a pultos lány füléhez közel hajolva hogy meghallja hangos zene miatt a lány bólintott majd pár perc múlva már ki is adta az italt amiből egyből ittam is majd táncoltunk egy kicsit és Sarah elment wc-re én pedig úgy gondoltam kérek még egy italt és ezért vissza sétáltam a pultoz miközben nekem jött valaki.

-Oh,bocsi ne haragudj nem láttalak-mondta idegesen majd mikor a szemembe nézett elmosolyogott

-Semmi baj-mondtam őszintén

-Legalább hagy hívjalak meg egy italra kárpótlásul.

-Tényleg nem szükséges-ellenkezdtem

-De én szeretném-mosolygott

-Legyen-adtam be a derekam majd elmondtam hogy kérek még egy vodka narancsot

-Még be sem mutatkoztam Louis vagyok-mosolygott majd a kezét nyújtotta szőkés barna haj,kék szem és a nevetése is nagyon cuki.

-Cara-ráztam vele kezet nagyon jól összebarátkoztunk ez alatt a kis idő alatt egy kicsit rosszul éreztem magam hányingerem volt ezért úgy döntöttem kimegyek egy kicsit a friss levegőre.

-Figyelj csak egy kicsit rosszul érzem magam mindjárt jövök-mondtam neki majd ott is hagytam.

-Ne menjek veled?-kérdezte majd belenéztem aggodalommal teli szemibe

-Nem kell megoldom egyedül is-próbáltam mosolyt erőltetni az arcomra majd elindultam a friss levegőre a hátsó ajtón keresztül és kimentem.

Majd egy kiabálást hallottam mire a hang irányába kapom a fejem és hirtelen egy lövést hallok, mire egy kicsit felsikítok.Egy göndör hajú srác állt ott aki lelőtt egy embert.Majd a gyilkos a pisztolyt felém tartotta mire én teljesen ledermedtem.

Intro...

Remélem tetszik a blog intro-ja..:)

2 rész:Nem hiszem el...

Sziasztok meghoztam az új rész remélem tetszik...Véleményeteket várom komiba!:)


Reggel olyan tíz óra fele keltem fel arra hogy az apám és Nathan lent vihorásznak a konyhába.Már az emeletről lehet hallani őket.Letusoltam majd felöltöztem, és elvégeztem a reggeli teendőimet.Szombat van,mára nem tervezek semmi érdekeset.Talán pattogtatok egy kis kukoricát és megnézek egy jó kis filmet,kitudja.Leballagtam a lépcsőn és apám mosolygós arcával találtam szembe magam.Elegem van már a kedély hangulat változásaiból.Egyszer még mérges rám és felpofoz másnap meg már mosolyogva fogad.
-Kislányom-jött oda a tegnap este ellenére és nyomott egy puszit a homlokomra már tudtam hogy mi az oka a kedvességének,akar tőlem valamit.
-Mit akarsz apa?
-Honnan veszed hogy akarok valamit?-kérdezte tőlem még mindig mosolyogva
-Mert ismerlek már 18 éve,és tudom mikor vagy kedves-mondtam gúnyosan
-Ülj le az asztalhoz és egyél-mondta már mérgesen erről beszéltem
Miután megreggeliztünk elpakoltam az asztalt és elmosogattam.Apa és Nathan a dolgozó szobába beszélgettek de nem nagyon érdekelt hogy miről gondolom maffia ügyek.Leültem a nappaliba a tv elé és kerestem valami értelmeset.Mire megtaláltam a tökéletes csatornát,valaki eltakarta a testével hogy ne lássam.Felpillantok és meglátom Nathan-t.Majd vetek oda neki egy "mi van már?" pillantást,mire a dolgozó szoba felé bök a fejével és elindul. Utána megyek tudtam hogy az apám akar valamit.De vajon mit?
-Kislányom beszélnünk kell.Igaz hogy nincs beleszólásod de tudnod kell róla.Mivel anyád téged szült nekem nem pedig egy fiú gyermeket,ezért te nem veheted át majd a maffiát.De egy erős férfi mellett szeretnélek tudni hogy biztonságba legyél.Hisz nem könnyű Amerika legnagyobb maffia vezérének a lányának lenni.Ha egy másik maffia banda elkap még meg is ölhetnek.Ezért két hónap múlva megtartjuk az esküvődet-teljesen lesokkolt apám mondani valója mégis milyen esküvőmről beszél
-Te meg miről beszélsz?Milyen esküvő?-emeltem fel a hangom egy kicsit
-Vegyél vissza egy kicsit a hangerődből Cara-szólat meg Nathan
-Te meg mi a fenét keresel itt egyébként is?Nem rád tartozik ez az egész-mondtam gúnyosan
-De rá is tartozik Cara.Mivel ő lesz a férjed két hónap múlva.
-Hogy micsoda?Még túl fiatal vagyok ehhez az egész esküvőzsdihez,tizennyolc éves vagyok.És ez egy faszkalap mégis hogy lennék mellett biztonságban-az utolsó mondatnál kaptam egy óriási pofont Nathan-től amitől a fejem oldalra bicsaklott,majd apámra nézek aki csak annyit mond:
-Megérdemelted.
Felsiettem a szobámba teljesen összetörtem már amennyire még összetörhetek,azt mondja az apám hogy azt akarja hogy biztonságba legyek de ő küld engem a pokolra.Nem tudtam hogy mit csináljak,megvártam hogy besötétedjen majd akcióba lendültem.

1 rész:Miért nem lehet normális életem?

Sziasztok kész is lenne az első rész remélem tetszik.A második rész tele lesz izgalommal és remélem hogy majd az is tetszeni fog.És nagyon örülnék egy feliratkozónak is.

Reggel Sarah mellett ébredtem mivel tegnap nagyon sokáig tanultunk és úgy látszik hogy bealudtunk.Hogy én ezért mit fogok otthon kapni amiért nem szóltam hogy nem megyek haza.Igen az én életem nem egy tündérmese,anyukám elhagyott engem és az apámat.Mikor itt hagyott akkor lehettem kb. 10 éves apa azóta folyton ver.Ő Amerika egyik legnagyobb maffia vezére,és van mikor otthon végzi el a piszkos munkát.Láttam már ahogy embert ölt,és azt is hogy a haláluk előtt hogy kínozza meg az árulókat,akik hátba szúrták.Minden egyes alkalommal szörnyű látvány az hogy megöl egy embert,neki nem számít semmi még a saját lánya sem.És ott van még Nathan is apám egyik legfiatalabb és egyben legjobb embere.Ott lakik nálunk már egy ideje,de ki nem állom.Az életem egyik legszörnyűbb napja volt az mikor megerőszakolt.Igen jól hallottátok megerőszakolt,apám előtt meg játssza a jó kisfiút.Gyűlölöm őt,már csak ha hozzám ér attól kiráz a hideg.Még soha nem voltam szerelmes és sosem leszek már soha,olyan mintha egy börtönbe élnék.Csak helyette egy hatalmas házba ami tele van riasztókkal, zárakkal,és őrökkel.Legtöbbször inkább az kívánom hogy haljak meg, mint hogy ezt a sok mindent kibírjam.De vissza is térve a jelenbe ma még csak péntek van úgy hogy suli,miután felkeltünk felöltöztünk megreggeliztünk és indultunk a suliba.Útközben rengeteget beszélgettünk.

-Még mindig nem gondoltad meg magad?-fordult felém

-Mivel kapcsolatba?-kérdeztem

-Hogy feladod az apádat-néz a szemembe

-Sarah ezt már rengetegszer megbeszéltük ha feladnám az apámat,és nem kapnák el kiderülne hogy én voltam.Képes lenne még a saját lányát is megölni ezért-mondtam halál komolyan

-De ez így se jó.Nap mint nap ver téged,mi lesz ha egyszer úgy megver hogy belehalsz?Ebbe nem gondolsz bele?Vagy hogy ha Nathan újra megerőszakol?Akkor mi lesz?-emelte fel a hangját

-Halkabban már Sarah valaki még a végén meghallja-szóltam rá pedig teljesen igaza volt

-Jó bocsi de aggódok érted-ölel meg

-Minden rendben lesz-mosolygok rá
-Remélem-mosolyog ő is-Egyébként megbeszéltük Allison-nal hogy suli után lemegyünk a jégkorcsolya pályára.Én Dylan,Allison,Scott,te és a bátyám.
-De ugye nem akarsz már megint összehozni a bátyáddal?-kérdeztem rá
-Jaj Cara,te is tudod hogy Aiden nagyon kedvel téged.És nem árt ha van melletted egy erős pasi.
-Te és a "Találjunk párt Cara-nak"dolgaid-nevettem el magam
Mire észbe kaptam már a suliba voltunk Bementünk az osztályterembe ahol már ott voltak a srácok.Köszöntünk majd leültünk a helyünkre mert kezdődött a matek óránk ami nagyon unalmasan telt el.Én Allison mellett ültem,szünetben pedig a szekrényeink előtt beszélgettünk.

-Na akkor hánykor megyünk a jégkorcsolya pályára?-kérdeztem rá
-Egyből suli után-válaszolt Allison
-Oké.
-Sziasztok-köszönt nekünk Aiden a szekrénye elől küldött felénk egy mosolyt majd a fiúkkal az oldalán eltűnt.A sulinak háromkor lett vége.Megvártuk a fiúkat hogy át öltözőnek mivel nekik tesi volt az utolsó órájuk,majd indultunk is.Mikor oda értünk kaptunk korcsolyákat felvettük őket majd bementünk a pályára.Sarah és Dylan nagyon viccesek voltak mivel Dylan nem nagyon tud korizni ezért sokszor a földön kötöttek ki.Allison és Scott nagyon jól koriznak szóval náluk nem volt semmi baj de nálam annál inkább.Éppen hátra estem volna de Aiden még épp időben elkapott.
-Köszi-mosolygok rá
-Ugyan már nincs mit.Ez csak természetes-mondta.
Aiden egy nagyon helyes,és kedves,okos srác és nagyon kedvelem is de csak mint barátot semmi több.Sara haladt felénk lepasszolva Dylan-t Allison-éknak.
-Na hogy megy?-kérdezte mosolyogva
-Hát nem valami jól-motyogtam 

-Majd Aiden segít ő jól tud korizni,engem is ő tanított meg mikor még kicsik voltunk.
Hat órakor mindenki haza indult,engem Sarah és a bátya haza kísértek.
-Nagyon jó volt ez a mai nap-mosolyog Sarah-Holnap találkozunk.-mondta majd megölelt Aiden-től is kaptam egy arcra puszit majd kinyitottam a kaput és készültem a halálomra.
Mikor beléptem az ajtón Nathan a nappaliba egy fotelba ült majd mikor meghallotta az ajtó csukódását felpillant a telefonjából és rám mosolyog.
-Megjött-kiabálta el magát majd lépcső dübörgés ütötte meg a fülem és arra pillantottam apám dühös arcával találtam szembe magam aki gyorsan közeledett felém,Majd csak azt vettem észere hogy a keze csattan az arcomon és én a földre kerülök.Megfogtam az arcomon a fájó pontot és rá néztem.
-Hol voltál?-kérdezte kiabálva a szemei pedig szikrákat szórtak
-Sarah-nál aludtam tegnap este mert tanultunk és bealudtunk-válaszoltam neki
-Takarodj fel a szobádba és ma már ne is lássalak-ordibált
Megfogtam a táskám amit a pofonkor elejtettem és felszaladtam a szobámba majd bezártam az ajtót.Befeküdtem az ágyamba és sírni kezdtem.Hogy lehet nekem ilyen apám?Miért nem lehet nekem is normális életem, mint a többi velem egykorúaknak?Miután kisírtam magam letusoltam és felvettem a pizsim.Lefeküdtem és azon gondolkoztam lehet-e még nekem normális életem?